Bejelentkezés

Regisztrálás



2018 FGA stressz közismert fogalom. Mindenki találkozott már vele, tapasztalta a saját bőrén, ki rövidebb, ki hosszabb ideig. Vannak, akik szinte állandóan küzdenek vele és hatásaival. A téma kapcsán a stresszről, a kiváltó okokról és a következményekről Prof. Dr. Faludi Gábor egyetemi tanárral, az MTA doktorával, pszichiáterrel beszélgettünk.
­- Köszönjük Professzor Úr, hogy vállalta az interjút. Mióta használjuk a stressz kifejezést, hogyan lehet definiálni? Betegség?


­- A "stressz" kifejezést (a latin stringere-ből, angolul: "szorosan húzni„) az 1920-as évek előtt főleg a fizikában használták, utalva egy anyagra kifejtett erő belső eloszlására, amely feszítőerőt eredményez. Az 1920-as és a 30-as években terjedt el biológiai és pszichológiai kutatói körökben, hogy alkalmanként ezt a feszítőerőt, mint betegséget okozó mentális feszültséget vagy káros környezeti tényezőt írták le. Walter Cannon amerikai élettan professzor 1926-ban rámutatott a stressz szerepére, mint olyan külső tényezőre, mely megszakíthatja a szervezet úgynevezett homeosztázisát(1), de mint élmény magyarázata akkor még hiányzott a szakértői és a laikus gondolkodásból.

- Az élettani stressz a fizikai válaszok széles skáláját képviseli. A stressz közvetlen hatásaként a test homeosztázisa felborul. A pszichológiai vagy fizikai egyensúly megszakadása esetén a test az idegrendszer, az endokrin- és immunrendszer stimulálásával, ingerlésével reagál. Ezeknek a rendszereknek a reakciója számos fizikai változást idéz elő, amelyek rövid vagy hosszú távú hatást gyakorolnak az emberi szervezetre.
­- A homeosztázis – a szervezetnek az előbb említett alkalmazkodó képessége - a stressz gondolatának központi eleme. A legtöbb biokémiai folyamat arra törekszik, hogy egyensúlyt tartson fenn. A környezeti tényezők, a belső vagy külső ingerek folyamatosan megszakítják ezt. A stressz lehet az a tényező, amely miatt a szervezet egyensúlyi állapota túl messze tér el a homeosztázistól. Egy életveszélyes helyzet, például súlyos fizikai trauma vagy hosszantartó éhezés jelentősen megzavarhatja a szervezet alkalmazkodó képességeit. A szervezetnek a homeosztázishoz, - vagy ahhoz közeli állapothoz - történő helyreállításának kísérlete energiát és természeti erőforrásokat fogyaszt, mely stressznek is értelmezhető.
­- Selye János (1907–1982) nevéhez fűződik a stressz fogalmának kialakítása a harmincas években. Élettani kutatásai alapján - előbb állatkísérletekben – figyelte meg, hogy patkányoknak mirigykivonatokat adva több szervben egy időben jelentkező elváltozások léptek fel: mellékvesekéreg-megnagyobbodás, nyirokcsomók sorvadása, gyomorfekély. Későbbiekben kimutatta, hogy ezeket az elváltozásokat előidézheti hőhatás, fertőzés, izgalom stb.

­- Közismert a stressz pozitív és negatív hatása az emberi szervezetre. Hogy működik a stressznek ez a kétirányú hatása és melyek a tünetei?
­- Ha a stressz javítja a funkciókat (fizikai vagy szellemi, például erőedzés vagy kihívást jelentő munka révén), akkor eressziónak tekinthető.
­- A szimpatikus idegrendszer a stresszre adott válasz során válik aktívvá és a test sokféle élettani funkcióját szabályozza, annak érdekében, hogy a szervezet jobban alkalmazkodjon a környezetéhez. A stressz, akár súlyos, akut jellegű, akár krónikus enyhe-mérsékelt fokú rendellenességeket idézhet elő a szervezetben.
­- A vegetatív idegrendszer fontos szerepet játszik a stresszre adott válasz alakításában. A vészhelyzetre számos élettani válasz lehetséges: pupillatágulat, pulzusszám és izomtónus fokozódás, érrendszeri összehúzódás, hörgőtágulás, verejtékezés, az emésztőrendszer fokozott aktivitása, a hólyag falának összehúzódása.

­- A stressz kiváltó okaira adott reakció egyénenként, életkoronként eltérhet. A stressz által kiváltott folyamatnak milyen fokozatai, lépcsői vannak?
- Selye János szerint a stressz az organizmus alkalmazkodási reakciójához vezet, és minden helyzet eredményezhet ilyen válaszreakciót. Ezt a folyamatot nevezte el adaptációs szindrómának (General Adaptation Syndrome, GAS - alkalmazkodási tünetcsoportnak), amelynek három fázisát különítette el:
1. Alarmreakció, - két részből álló mobilizációs fázis. A sokk-fázisban a szervezet stresszel szembeni ellenállóképessége ideiglenesen csökken, a normál tartomány alá esik. Ezt követi a sokk gátló szakasz: a veszély (stresszor) azonosításakor a test reagál, és riasztási állapotba kerül. Ebben a szakaszban a szimpatikus idegrendszer aktiválja az andrenalint(2), beindul a közismert „küzdj vagy fuss” reakció. Az adrenalin ideiglenesen perifériás értágulatot, szívritmuszavart, fokozott izomtónust, vérnyomás ingadozást, megnövekedett vércukorszintet okoz.
2. Az ellenállás fázisa - ekkor nő a vér glükóz-, zsír- és aminosavkoncentrációja. Hosszan tartó stressz hatásokra a test kémiai erőforrásai fokozatosan kimerülnek.
3. A harmadik szakasz lehet gyógyulás vagy kimerülés: A gyógyulás, a helyreállási szakasz akkor következik, amikor a test kiegyenlítő mechanizmusai sikeresen legyőzték a stresszhatást. A magas vércukorszint, zsír- és aminosavszintek hasznosak a homeosztázis helyreállításában és a sejtek regenerációjában.

­- Milyen következménye lehet gyermekkori stresszhelyzeteknek?
­- Megfigyelték a védő és a sebezhetőségi tényezők közötti összefüggéseket a gyermekkori otthoni stressznek a pszichés betegségekre, a szív- és érrendszeri megbetegedésekre és az alkalmazkodásra gyakorolt hatásáról. Súlyosabb stressz események után autonóm idegrendszer által közvetített mechanizmusok bizonyítottan hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatához
­- Kimutatták, hogy a krónikus stressz hátrányosan érinti a gyermekek növekedését mivel csökkenti az agyalapi mirigy növekedési hormon termelését, főleg azokban a gyermekekben, akiknek otthoni környezetében súlyos szülői, házasságbeli zavarokkal társuló alkoholizmus, gyermekbántalmazás fordul elő. A csecsemőkor, gyermekkor és a serdülőkor olyan kritikus időszakok, amikor a stresszhatások különösen érzékenyítik a testi-szellemi fejlődést

- A tartós stressznek milyen hatásai vannak?
- A tartós stressz, mely nem oldódik megküzdéssel vagy alkalmazkodással, szorongáshoz vagy depressziós viselkedéshez vezethet.
- Az elhúzódó stressz során a stresszhormonok fokozott mértékben termelődnek, befolyásolva az agy emlékfeldolgozó és tároló részeinek működését. Növelheti a „villanykörte-emlékek” tárolását (rendkívül részletes, kivételesen élénk pillanatkép, amikor meglepő és/ vagy érzelmileg izgalmas élmények törnek elő). A krónikus stressz előtérbe helyezi a szokásokon alapuló tanulást, csökkenti a feladatra koncentráló rugalmasságot és a térbeli munkamemóriát. A stressz növelheti az étellel járó jutalomérzést, ami súlygyarapodáshoz és az étkezési szokások további változásához vezethet.

­- A stressz kezdetben csak gondolati síkon kínozza a beteget, majd a szervezetre hatva testi tüneteket produkál. Milyen élettani folyamat megy végbe, melynek eredményeként fizikai betegséggé vagy akár betegségsorozattá materializálódik?
­- Ahogy arról korábban szó volt, a kimerülési fázisban gyakorlatilag a szervezet összes erőforrása kimerül és nem képes fenntartani a normál működést. A kezdeti autonóm idegrendszeri tünetek ismét megjelenhetnek (verejtékezés, emelkedett pulzus stb.) A kimerülési stádium hosszabb fennállása ischaemiát(3) okoz, ez viszont sejthalálhoz vezethet, a test immunrendszere kimerül. Az eredmény olyan betegségekben nyilvánulhat meg, mint például az emésztőrendszer általános problémái, pl. okkult vérzés, székrekedés, cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri problémák, klinikai depresszió és más mentális betegségek.

­- Hogyan történik a stressz kezelése? A pszichiáter behatóan ismeri az emberi szervezeti anatómiáját és élettani folyamatait, így hitelesen meg tudja állapítani, hogy mikor milyen kezelésre van szüksége a páciensnek.
­- Említettük, a stresszre adott rossz válasz – distressz - hosszútávon fokozhatja a betegségre való hajlamot; ennek elkerülése érdekében a stresszt kezelni kell. A stresszkezelés magába foglalja azokat a technikákat, amelyek célja a személy megküzdési mechanizmusainak felkészítése a pszichológiai stressz hatékony kezelésére., a belső vagy külső ingerre reagáló élettani reakcióra, amely kiváltja a „harcolj vagy menekülj” magatartásválaszt.
­- A kezelésre többféle módszer létezik. Fontos a stresszforrás kontrollja, a korlátozások megtanulása, például "nemet" mondani a főnök vagy a családtagok által támasztott követelmények egy részére. A stresszforrás elviselésének képességét növelheti többek között egy hobbi, másik témára gondolás, zenehallgatás vagy kirándulás. Foglalkozni kell azzal, mi okozza a stresszt, lehet-e semlegesíteni vagy ellenőrzés alá vonni. Törekedni kell a feladatvégzés optimalizálására, nem kell halogatni és hagyni a feladatot az utolsó pillanatra. A rendszeres testedzés, légzőgyakorlatok, társasági összejövetelek és pihentető kikapcsolódás ajánlott. A szeretett személy/ek vagy a társadalom támogatása szintén sokat segít a stressz csökkentésében.

­- Prevenció. A XXI. század rendkívül ingergazdag világában nehéz megőrizni a lelki- és testi egyensúlyt. Professzor Úr mit ajánl a stresszre adható válaszként?

­-  A személyes erőforrások segítenek abban, hogy az emberek különbözőképpen reagáljanak a stresszre. Többféle viselkedés létezik, alapvetően eltérő életcélokkal. Az A típusú viselkedést sürgősség, versenyképesség és ellenségesség jellemzik, míg a B típusú viselkedés inkább a szabadidő, az öröm, az önmegvalósítás keresése stb. Más személyiségvonások, pl. extrovertált vagy introvertált egyének esetében a stresszre adott válasz különböző lehet: azok, akik nem tudnak beszélni problémáikról, inkább lehetnek betegségek áldozatai; vagy éppen a társadalmi-szakmai státus függvényében változhat a stressz vérnyomásra gyakorolt hatása.
­- A hiedelmek, ideértve az irracionális hiedelmeket, amelyek úgy tekinthetők, mint „nyitottság a szorongásra” további stresszt okozhatnak: „mindenkinek szeretni kell engem” vagy „legalább egy területen a legjobbnak kell lennem” stb. kognitív beállítódás. A hit más formái – Istenbe, tudományba, szerelembe stb. vetett hit - szintén módosíthatják stresszfeldolgozó képességünket, ugyanakkor segítenek ellenállni a létezés „borzalmainak” és szilárd alapot teremtenek a testi-szellemi homeosztázis-allosztázis megőrzéséhez.
­

Tisztelt Professzor Úr! Köszönjük az interjút!

(1) Homeosztázis - a szervezetnek a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó képessége
(2) Andrenalin - a mellékvesevelő által termelt hormon és neurotranszmitter. A szimpatikus idegrendszer hatását közvetíti.
(3) Ischaemia - vérellátási zavarok

Prof. Dr. Faludi Gábor elérhetősége

Balaicza ErikaMárcius van, közeledik a tavasz, de még mindig küzdeni kell az ilyenkor jelentkező fertőzéses betegségek ellen. A téli vírusok elleni védekezést nem ősz végén, tél elején kell elkezdeni. Egész évben erősítenünk kell immunrendszerünket. A vírusok, baktériumok legyőzéséhez szükséges erős védekezőrendszert nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, de tény, hogy még most is meg lehet tenni az óvintézkedéseket.
Beszélgető társunk Dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.

• Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket. Kérem, röviden meséljen szakmai pályafutásáról? Miért kezdett el orvosként „natúrmedicinával” foglalkozni?

• Már kezdő orvos koromban feltűnt, hogy sok beteg panaszain nem tudunk segíteni még akkor sem, ha újabb gyógyszereket adunk a meglevők mellé. Gyakran már azt sem tudtuk eldönteni, hogy az új tünetet a gyógyszerek együttes hatása vagy mellékhatása okozza, vagy azok nélkül is előfordulna. A krónikus betegségek, illetve funkcionális vagy regulációs zavarok egy részén pedig gyógyszerekkel nem vagy mérsékelten lehet csak javítani. Ezért kerestem azokat a módokat, amikkel „nem ártva” tudok segíteni akkor is, ha a szokásos módszerek nem válnak be.

• Mi az oka annak, hogy immunrendszerünk télen gyengébben működik?

• Télen kevesebb vitamindús és vitális anyagokban gazdag ételt és italt fogyasztunk, kevesebbet vagyunk napsütéses friss levegőn, a hideg miatt könnyebben lehűlnek a szövetek, és csökken az ellenállóképességük. Ráadásul ősztől tavaszig erősebb a stressz a munkahelyen és az iskolákban is, aminek következtében több stresszhormon termelődik, és ez csökkenti az immunsejtek aktivitását.

• Hogyan működik az immunrendszerünk és melyek azok a szerveink, amelyek irányítják ezt a folyamatot?

• Legtöbbször teljesen észrevétlenül folytatja tevékenységét, tudomásunkra sem jut, ahogy nap mint nap leküzdi azokat a rosszindulatú, hibás struktúrájú sejteket, melyek milliószámra keletkeznek bennünk, s egy jó búvóhelyre lesnek, hogy aztán befészkeljék magukat, s önálló életet kezdhessenek egészségünk rovására. A baktériumok, vírusok és gombák elleni küzdelem is teljesen észrevétlen marad mindaddig, míg az immunrendszer erősebb. Panasz, tünet, betegség csak akkor alakul ki, ha az immunrendszer megadta magát, s a harcban alul maradt.
• Az egész védőmechanizmust „belső orvosunk”, a legfontosabb immunszervek (csecsemőmirigy, lép, csontvelő, máj, nyirokcsomók, mandulák) irányítják. Ezek az érzékszervek, a hormonrendszer, a nyirok-és az idegsejtek segítségével tájékozódnak testünk állapotáról. Az idegen anyagok betolakodását a légutakban a csillószőrök, a többi nyálkahártyán a velünk élő normál baktériumok akadályozzák meg első védelmi vonalként. A következő védősáncot a nyirokcsomók és mandulák képezik, amelyekben harcra készen állnak a nyiroksejtek, hogy támadásba lendüljenek. Ha még ismeretlenek a betolakodók, akkor a memóriasejtek segítségével nyilvántartásba kerülnek, hogy máskor sokkal hamarabb megindulhasson ellenük a védekezés. A felismerésért felelős „kémkedő” nyiroksejtek a segítő (helper) sejtek révén gyorsan riadót fújnak a támadásért és tisztogatásért felelős sejtek (limfociták, makrofágok, plazmasejtek) felé. Ezek egy része a nyirokerekben, nyirokcsomókban és más nyirokszervekben, illetve a kötőszövetekben várja a parancsot. A csecsemőmirigyben található gátlósejtek azért felelősek, hogy az ellentámadás nehogy túlzott legyen. A segítősejtek riadójára a plazmasejtek óriási számban és gyorsasággal kezdenek szaporodni, majd olyan fehérjéket (ellenanyagokat) bocsátanak ki magukból, melyek lefegyverezik, hatástalanítják és az ölősejtek (killersejt), ill. az eltakarító makrofágok számára könnyen hozzáférhetővé teszik az idegeneket. A killersejtek „szétroncsolják”, a takarítósejtek bekebelezik és lebontják a kórokozókat. Ahhoz, hogy minden tökéletesen működjék, ne legyen túl lassú, túl gyenge vagy épp túlzott a védekező harc, hihetetlen sok mindennek kell összhangban lennie, együttműködnie és megfelelő arányban rendelkezésre állnia. Az orvostudomány ugyan már felbecsülhetetlenül sok információval rendelkezik az immunrendszerről, mégis nehéz a gyakorlatba, a gyógyítás és megelőzés síkjára lefordítani és alkalmazni a meglevő információkat.

• Melyek azok a leggyakoribb szimptómák, amelyek jelzik, hogy szervezetünk védekezőrendszere megsérült?

• Fokozott kimerültség, alvászavar, levertség, tompa vagy sajgó izom-és ízületi fájdalmak, visszatérő fertőzések, elhúzódó gyulladásos betegségek és gyakori visszaesés. Gócos betegségek és azok szövődményei, pl. fogászati vagy melléküreggyulladás miatti ízületi-, szív- vagy vesepanaszok, allergiák és túlérzékenységi reakciók jelentkezése.

• Milyen tényezők befolyásolják immunrendszerünk ellenállóképességét?

- A tartós és túl nagy stressz
- Az alvászavarok – a krónikus kialvatlanság erős immun-szupresszor (immun-gátló)
-  A rendszertelen és egészségtelen táplálkozás
- A vitamin-és ásványisó bevitel és tartalékok csökkenése, kimerülése
- A rossz emésztés
- Élvezeti szerek: különösen a kávézás és az alkoholfogyasztás, de a drogok használata is
- A gyógyszerek: (antibiotikumok, hormonok – szteroidok, fogamzásgátlók, daganatgátlók, fájdalomcsillapítók)
- Pszichés hatások: az állandósult kedvetlenség, örömtelenség, szorongás és a depresszív hangulat, valamint a félelmek nagyfokban lerontják a szervezet ellenálló és megküzdő erejét.
- Környezeti hatások: elsősorban a környezetszennyező anyagok, ionizáló sugarak, elektro-szmog és a különböző vegyszerek, adalékanyagok nem kívánatos hatásainak köszönhető, hogy mind több krónikus betegség alakul ki a fejlettebb ipari országokban.

• Végezetül mivel tudnánk aktiválni szervezetünket, hogy a betegségekre ellenálló legyen? Ön milyen terápiákat alkalmaz az immunrendszer erősítésére?

- A kiegyensúlyozottabb és egészséges táplálkozás, elegendő folyadékbevitel, rendszeres mozgás – főleg friss levegőn napsütésben nemcsak gyógyír, de a megelőzés fő módja is.
- A heti 1-2x ismételt szauna, naponkénti meleg-hideg váltott zuhany is jól tisztítja a nyirokrendszert, erősíti az immunsejtek aktivitását.
- A gyógynövények közül a macskakarom, kasvirág, orbáncfű, legyezőfű, csűdfű tartalmú oldatok, teák, kapszulák javasoltak. Természetes „antibiotikumként” hatnak a grépfrútmagcsepp, az ezüstkolloid, a fokhagyma, vöröshagyma, mustár, torma, teafaolaj.
- A vitaminok közül főleg a C-vitamint, a B-vitamin csoport tagjait kombináltan, az E-vitamint, a D-vitamint és a béta-karotint szoktam nagy adagban javasolni. Ezekhez cinket és szelént is érdemes nagyobb dózisban és kúra-szerűen szedni.

• Köszönjük az interjút. Jó egészséget kívánunk!

Dr. Balaicza Erika
Belgyógyász főorvos
Biológiai daganatkezelés, vitamininfúziók, immunerősítés, allergiák és intoleranciák, Lyme-kór, emésztési zavarok… kezelése
Tel: 06/20-588-28-10
Tel: 06/70-422-44-39
Online bejelentkezéshez kattintson ide
www.balaicza.hu
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Sipos PeterVannak egészségügyi problémák, amelyek rendkívül kellemetlenek, akadályozzák, hogy a beteg teljes életet élhessen, zavarják a mindennapokat. Egyeseknél nehezítő tényezőt jelenthet ezek természete, aranyér-probléma esetén ez kifejezetten tabu téma, nemcsak a család szűk körében, de sokszor még az érintett személy számára is. Pedig gyakori betegségről beszélünk, amely az esetek többségében egyszerűen és hatékonyan kezelhető. A témáról Dr. Sipos Péter, sebész, gasztroenterológus, proktológus főorvossal beszélgettünk.

­- Köszönjük Doktor Úr, hogy elfogadta a felkérésünket. Kezdjük az alapkérdéssel, hogyan alakul ki az aranyér és beszélhetünk-e genetikai kódoltságról, vagy esetleg örökletes hajlamról?
- Az aranyér a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő vénás fonat, ami mindenkinél megtalálható. Akkor nevezzük aranyérnek, amikor ez az érhálózat kitágul és panaszt okoz. Az érhálózatnak van egy külső komponense, amelyben főleg hasprés, emelés, köhögés, erőlködés eredményeként vérrög, thrombus alakul ki, ami kitüremkedést idéz elő. Ezt követően a belső rész megnyúlása, kitágulása okozza a klasszikus aranyeres panaszokat.
Az aranyér főként a 45 és 65 év közötti korosztályban a leggyakoribb, de fiatalabbakat is érinthet, hajlamosság esetén a családban akár halmozottan is előfordulhat. Ebben szerepet játszhat továbbá az úgynevezett kötőszöveti gyengeség, a legegyértelműbb formában az Ehler Danlos (EDS) szindrómában. Az EDS egymással összefüggő genetikai rendellenességek csoportja, amelyeket a kollagén különböző elváltozásai okoznak. A kollagén pedig nem más, mint a test főbb szerkezeti alkotóeleme, erős és rostszerű fehérje, amely a kötőszövetek megerősítésében és a rugalmasság biztosításában játszik kiemelt szerepet.

­- Milyen tényezők okozhatják a végbél körüli kötőszövetek gyengülését, gondolva itt az ülőmunkára, terhességre, székrekedésre, hasmenésre, fizikai munkára, krónikus köhögésre?
- Az Ön által felsorolt okokon túl, az hogy egyeseknél miért alakul ki aranyeresség és másoknál miért nem egyelőre nem ismert. Az aranyerességre hajlamosító tényezők a terhesség, fokozott hasi nyomás, elhízás, székrekedés vagy akár a hasmenés. Utóbbi hátterében az állhat, hogy a záróizom ellazulása nem követi a belek fokozott perisztaltikáját (1). A WC-én való tartós ücsörgés is hajlamosító tényező lehet.

­- Milyen tüneteket tapasztal a beteg az aranyér kialakulását követően?
- Az aranyerek kitüremkednek, ezáltal váladékozás, viszketés alakulhat ki, ami vérezhet, fájhat. A kezdetben átmeneti panaszok később gyakoribbá és kellemetlenebbekké válhatnak.

­ - Szerepet játszhat a kialakulásában a nem megfelelő életmód és táplálkozás?
- Mindenképpen javasolt a rostdús diéta, rendszeres étkezés, bő folyadékfogyasztás és rendszeres mozgás. Ezek mind segítik a rendszeres, normális állagú székletet. A székrekedés, vagy annak rendszeressége rontja az aranyerek állapotát és növeli az aranyeres panaszok kialakulásának kockázatát.

­ - Miként történik az orvosi diagnózis felállítása?
- Azt, hogy aranyerünk van-e gyakran már a panaszokból meg lehet mondani, de mindenképpen javasolt egy orvosi vizsgálat, nehogy valamilyen más probléma is fennálljon. A vizsgálat során az orvos megtekinti a végbél környékét, megtapintja a végbél csatornát, hogy szabadon átjárható-e és egy kis csövet (anoscopot) vezet be, hogy szemmel is ellenőrizni tudja a végbélben levő esetleges elváltozásokat. Ezért javasolt székletürítést követően a vizsgálatra menni, vagy az előtt kúpot felhelyezni, ami segíti a végbél kiürülését.

­- Milyen kezelési folyamatok ismertek a betegség súlyosságától függően?
- Az aranyereket a kezdeti stádiumban székletrendezéssel, odafigyeléssel el lehet kerülni. A kissé megnagyobbodott aranyerek esetén gyógyszeres kezelést alkalmazunk, ami lehet kúp, krém és keringésjavító tabletta.
A jobban kitüremkedő aranyerek esetén a kitüremkedést gumigyűrűvel le lehet kötni vagy az ellátó eret injekcióval el lehet zárni.
A még nagyobb aranyerek esetén, ha az előbbi módszerek már nem vezetnek sikerhez, akkor műtét javasolt, ez lehet az aranyerek műtéti eltávolítása, vagy ultrahang segítségével az ellátó erek elzárása és a megnyúlt nyálkahártya visszarögzítése (HAL-RAR módszer) vagy akár bélvarrógéppel is ki lehet egy gyűrűt vágni, ami az ellátó ereket szintén elzárja és így húzza vissza a megnyúlt nyálkahártyát (LONGO módszer).

­- A fájdalmak elkerülésére a megelőzés a kulcs. Mire fordítsunk figyelmet?
Igyekezzünk székletünket rendszeresre, normális állagúra beállítani.

­ Köszönjük a beszélgetést!

Dr. Sipos Péter elérhetősége
Duna Medical Center - https://www.dunamedicalcenter.org/hu/doctors/dr-sipos-peter-1

(1) Perialisztika - a táplálkozást segítő hullámszerű mozgássorozat, amely a nyeléssel kezdődik és a belekben történő utóemésztés befejeztével ér véget.

Dr. Hegedűs TiborA kor előrehaladtával változik az emberi szervezet, mely a legérzékelhetőbb módon a nők esetén jelentkezik a termékeny időszak elmúlásával. A menopauza okozta hormonális és ezzel összefüggő lelki változások fokozottabb odafigyelést igényelnek. A kapcsolódó fókuszpontokról és felmerülő nehézségek leküzdéséről Dr. Hegedűs Tibor nőgyógyász szakorvossal beszélgettünk.

Köszönjük szépen Doktor Úr, hogy ismét rendelkezésünkre áll. Mielőtt elmerülnénk a részletekben, tartsunk egy biológiai gyorstalpalót. Mi pontosan a menopauza?
­- A menopauza egy olyan élettani folyamat, amelyet tulajdonképpen minden nő változó intenzitással, változó korban, genetikai és örökletes hajlamtól függően megél.
A fiziológiai jelenség lejátszódása során a petefészekre ható hormonok (legfőképp az ösztrogén és a progeszteron) aránya és mennyisége megváltozik, az arányváltozás során pedig a progeszteron (mely szerepet játszik a terhesség kialakításában is) szintje folyamatosan csökken, mígnem teljesen eltűnik. A petesejtek érése és ezáltal a petefészek működése befejeződik, a méh nyálkahártyája nem válik le, tehát nem következik be többet a menstruáció.
Ennek eredményeként az egész szervezet és az életminőség bizonyos mértékben változik. Olyan vegetatív tünetek jelenhetnek meg, amelyek korábban jellemzően nem jelentkeztek.

­- Mit jelent ez egy 50. évei elején járó nő számára? A hormonháztartás ilyen módon történő felborulása milyen testi-lelki változásokat eredményezhet?
­- A legyakrabban fellépő tünet a hőhullámok megjelenése, melyet a hormonális változások eredményeként a keringési rendszerben zajló hirtelen érösszehúzódások és értágulatok okoznak. Ez azonnali melegérzettel jár, amely verejtékezést indukál.
A másik ilyen gyakori jelenség az álmatlanság, melyet szintén a szervezetben lévő hormonok arányának megváltozása és ezek egymásra hatása generál. Ez a fajta biológiai átalakulás hat a neurovegetatív (a tudatosan nem befolyásolható) idegrendszerre, amely álmatlanságot vált ki. Ennek egyenes konzekvenciája, hogy a kialvatlanság és rendszeres fáradtság adott esetben ingerlékenységhez, lelki instabilitáshoz vezet.

­- Milyen hatással lehet a keringési rendszerre, látásra, hallásra, a bőrre, hajra?
­- A menopauza kezdetét – függetlenül attól, hogy tükörbe nézve vált-e ki bármilyen élettani tünetet – mindenki az öregedés kezdetének azonosítja. Ezzel pedig mintegy tudatosítva az „idő elmúlását” felgyorsíthatja a szervezetben bekövetkező változásokat. Tehát a változókorral járó lelki tünetek hatással lehetnek a biológiai változásokra, és fordítva!
Ez pedig egyénenként eltér, hiszen az a nő, aki tisztában van az élet előre haladtával járó változásokkal, az kevésbé éli meg – lelki és bizony élettani szempontból egyaránt – tragikusnak ezt a változást, mint az a személy, akinek felfoghatatlan érzelmi válságot fog okozni annak felismerése, hogy nem lesz képes a továbbiakban a 20 évesekre jellemző miliőben élni.
Az Ön által említett látás, hallás romlása, a bőr és haj szerkezetének megváltozása, nem kizárólagosan a változó kor eredménye, hanem a korral járó sejtpusztulás és lassuló regenerációs képesség következménye.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nemtől független, tehát a férfiakat ugyanúgy érinti, mint a hölgyeket. Ugyanúgy létezik férfi menopauza (például a tesztoszteron hormon csökkenése), csak a köztudatban ez ritkán hangzik el. A férfiak esetében is felléphetnek fiziológiai jelenségek, mint az impotencia, a prosztata megnagyobbodása, a szexuális élet megváltozása, ritkábban hőhullámok és az ezekhez kapcsolódó lelki tünetek. Egzakt párhuzamot természetesen nem lehet vonni, hiszen a női és férfi genitáliák különbözőek, de a tény egy és ugyanaz, hogy a hormonok aránya idővel mindkét nem esetében negatív irányba megváltozik.

­- Melyek azok a betegségek, amelyek a változókorba lépést követően fenyegethetik a női szervezetet, gondolunk itt a legtipikusabb daganatos megbetegedésekre és a csontritkulásra, szív- és érrendszeri panaszokra.
­- Mint említettem volt az öregedés során az érfal rugalmatlanná válik az erek falára feltapadó koleszterinek számának növekedésével. Ebben az esetben pedig megjelenik a magas vérnyomás, súlyosabb esetben az erek elzáródása, mely trombózishoz, infarktushoz vezethet.
A daganatos megbetegedések esetében is arról beszélhetünk, hogy az öregedéssel a rákellenes sejtek száma folyamatosan redukálódik, mellyel csökken a rákos sejtekkel szembeni védekezés hatékonysága. Ezért jellemző, hogy a petefészek rákban érintett nők legnagyobb hányada az 50 év feletti korosztályból kerül ki.
Ugyanez igaz a méhtestrákra (a méh üregében levő méhnyálkahártya betegsége) és az emlőrákra, melyekre a hormonális változások sokkal jobban hajlamosítják a menopauzában levő nőket.
A csontritkulás szintén a hormonok és a vérben levő kalcium, foszfor és egyéb ionok egyensúly-változásának eredménye, hiszen ezek jelentősen befolyásolják a csontok újra-képződését. A kor változásával mondhatni meglágyul a csont, ezért szokták ezt ellensúlyozni vitaminokkal, súlyosabb esetekben pedig női hormonokkal.

­- Hogyan hathat ez a szexuális életre? Okoz olyan biológiai változásokat, melyek nehezítik az együttlétet?
­- A már emlegetett hormonális változások és az ezekkel járó lelki tünetek a szexuális vágyra is hatást gyakorolhatnak. Természetesen biológiai változások is végbe mennek, miszerint a petefészek sorvadásnak indul, mellyel párhuzamosan a hüvely hámja is sorvad. A sorvadás eredményeként a hüvely sokkal sérülékenyebb és érzékenyebb lesz, ami egyértelműen befolyásolja a szexuális életet, tekintve, hogy a nemi élet fájdalmassá válhat.

­ - Nagyobb jelentőséget nyer a sportolás és ez által a testsúly megtartása? Mozgás hiányában fennáll az elhízás veszélye azonos életmód mellett?
­- A pancreas (hasnyálmirigy) ineffektív működése miatt a cukorbetegség valószínűsége is növekszik, ugyanakkor a már emlegetett hormonok megváltozott viszonya miatt a felszívódás, a zsírlerakódás és a vízvisszatartás koefficiensei is módosulnak. Ezért a változókorban levő nő táplálkozása során bevitt kalória mennyisége hiába egyezik meg vagy akár kevesebb, mint korábban, a zsír mégis folyamatosan rakódik rá.
Rossz hír, hogy ez sportolással is sokkal nehezebben ellensúlyozható, mint fiatalabb korban, mert az öregedéssel az izmok és a csontok milyensége is megváltozik csökkentve a mozgás hatékonyságát.
Összegzésként szeretném hangsúlyozni, hogy a menopauza minden embernél más és más, amit a környezeti, genetikai és öröklött hajlam befolyásol. Nincsenek általános tézisek, hogy mely korban kezdődik és meddig tart, egyénenként eltér!

­ Köszönjük a beszélgetést!

ToryVera 2A karácsonyi szünet után ismét indul az iskola, óvoda, ez izgalmakkal teli időszak. A gyerekeket ismét várja a közösség ezért is fontos, hogy egészségesen és energiával telve töltsék el az év első hónapjait. A témáról Dr. Tory Vera csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos, neonatológussal beszélgettünk.

­- Köszönjük Doktornő, hogy gyermekgyógyászati témában hosszú ideje ismét rendelkezésünkre áll és segít eligazodni a témakörben. Mit gondol, mennyiben tér el a bölcsődei – óvodás korú gyerekek vitaminszükséglete az iskolaérett 6-7 éves gyerkőcökhöz képest?

­- A legtöbb szülő aggódik, hogy gyermeke a megfelelő vitamin és ásványi anyaghoz jusson, erre több mód is van, ezért nem egyszerű a válasz. ­A gyermekek fejlődéséhez minden életkorban elengedhetetlen és fontos a megfelelő vitamin bevitel, mely hozzájárul az egészséges növekedéshez, szellemi és fizikai aktivitáshoz. Minőségi összetételben nincs különbség. A dózisok életkortól, testsúlytól, fizikai aktivitástól, nemtől függenek.

­- Hogy látja, a szülők elegendő figyelmet fordítanak-e a gyermekek egészségének megőrzésére, a folyamatos vitaminpótlásra?
­- Azt gondolom, igen. A helyes és megfelelő mennyiségű és összetételű étrend fedezi a gyermekek vitamin és ásványianyag szükségleteit, ezért (alapvetően) kiegészítő vitaminadagolásra nincs szükség csak bizonyos állapotokban, kórképekben. Fontosnak tartom, ha már pótlásra kerül a sor, akkor az életkornak megfelelő, gyermekek számára előállított megfelelő mennyiségű vitamin adagolást kell szem előtt tartani. Elsősorban a zsírban oldódó vitamin adásánál fontos a pontos adagolás (A,D,E,K vitaminok). A vitaminok nagy dózisban adagolva károsak (toxikusak) is lehetnek. Az iskolában elengedhetetlen a jó koncentráció a teljesítőképességhez. Milyen nyomelemekkel és vitaminokkal biztosíthatjuk a gyermekek szellemi frissességét?
­ Az ajánlások szerint 2-8 éves gyermekek 1000-1400kalóriát , míg 9-13 éves gyermekek 1400-2000 kalóriát igényelnek naponta, természetesen aktivitástól függően. A kalória bevitele elengedhetetlenül fontos, ahogyan annak a helyes összetétel is. Tehát az étrend fele kívánatosan tartalmazzon zöldséget és gyümölcsöt!

­- Ön szerint az őszi és téli időszakban mi a célravezetőbb a kiegyensúlyozott vegyes-táplálkozás, esetleg a vitaminkészítmények alkalmazása, netán a kettő kombinálása?
­- Azt gondolom, hogy a megfelelő mennyiségű és összetételű táplálkozás mellett a gyermekek nem igényelnének  vitaminkészítményeket. Ez alól kivételt képez a D vitamin, amely mint tudjuk nem csak a csontok állapotáért, de a fertőzések megelőzésében is nagy szerepet játszik, így ma már nem csak az újszülöttkorban javasoljuk, hanem akár egész évben a nagyobb gyermekek és a felnőttek számára egyaránt.

­- Tapasztalatai alapján ritkábban betegednek meg iskolai közegben a gyermekek, és erősebb az immunrendszerük, ha rendszeres és tartós a vitaminpótlásuk?
­- Visszacsatolnék a korábbi válaszaimhoz, egészséges gyermekek megfelelő táplálkozás mellett igen erősebb immunrendszerrel rendelkeznek. Vannak azonban olyan táplálkozási szokások például vegán/vegetáriánus étrend vagy szélsőséges – egy fajta étel fogyasztása – étrend mellett szükség lehet kiegészítő vitamin készítmények alkalmazására.
egyes betegségekben, például a cystás fibrosisban (autoszomális recesszív öröklődésű, az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai betegség), daganatos megbetegedésekben, felszívódási zavarokban is szükséges lehet speciális szakemberek által összeállított étrendre, mely biztosítja a megfelelő bevitelt és vitaminokat.
Emellett változatlanul fontos minden évszakban a sokoldalú, idény szerinti zöldség-gyümölcs bevitel.

­- Záró gondolatként szeretném feltenni a kérdést: Ön szerint hatással van a szülők életmódja a születendő gyermek egészségére és későbbi fejlődésére?
­- Tulajdonságainkat, képességeinket, sőt betegség hajlamaink jelentős részét nem csak a DNS-en keresztül öröklött genetikai kód határozza meg. Mindennapi környezeti hatások, - mint a táplálkozás, mozgás, a hosszantartó stressz – befolyásolják azt, hogy a DNS-ben kódolt lehetőségek miként valósulnak meg. Ezt nevezzük epigenetikai szabályozásnak (epi görög felett és a genetika szavak összekapcsolásával).  Ma már vizsgálatok sora támasztja alá, hogy a nem optimális környezet által kiváltott epigenetikai alkalmazkodás vagy alkalmazkodási kísérlet szerepet játszik a korai gyermekbetegségekben is. A kismama testi-lelki harmóniájának biztosítását nem csak az anyaság iránti tisztelet indokolja, ezt a magzat egészséges fejlődése is megkívánja!  Az anya elégtelen táplálkozása vagy elhízása már a magzati életben olyan elváltozáshoz vezethet, ami növelheti az elhízás rizikóját, valamint hosszú távon gátolja a gyermek optimális fejlődését. A dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás magzatkárosító hatását is részben kiterjedt epigenetikai változások okozzák. A jó hír, hogy az ezen elváltozások megismerése lehetőséget ad a környezet által kiváltott negatív hatás objektív mérésére, a folyamatok potenciális reverzibilitása révén azok korrigálására.

Kedves Doktornő! Köszönjük a beszélgetést

Dr. Tory Vera gyermekorvosról további információ itt olvasható!

 

Dr Nagy Zsuzsa bőrgygysz szakorvosNyáron a meleg időjárás okozta gyakori izzadás, illetve a strandokon közösségi terekben (mint a medence) hatványozottan nagyobb esélye van bizonyos bőrbetegségek kialakulásának. Ilyen bántalom lehet adott esetben a szemölcs, melyet előfordulhat, hogy akár évekig kell viselnünk, ha nem fordulunk időben szakorvoshoz. A témáról Dr. Nagy Zsuzsa bőrgyógyász szakorvost kérdeztük.

Toth Eszter szemorvosSokunk mindennapi életének része az autóvezetés, tömegközlekedésen utazva, vagy otthon elalvás előtt az olvasás, nem is beszélve arról, milyen sokan végzik munkájukat irodában, napi 8 órát a számítógép képernyőjére meredve. E tevékenységek hosszú ideig koncentrációra késztetik a szemet, mely gyakran elfárad, kimerül. A szem fáradtságáról, szemszárazságról, ezek veszélytényezőiről Dr. Tóth Eszter szemész szakorvossal beszélgettünk.

Tamassy Klara OKNapjainkban korosztálytól függetlenül gyakori érintettséget és problémát jelent a túlzott gyomorsav-termelődés, ami összefüggésbe hozható életvitelhez kapcsolódó sajátosságokkal, a mozgás hiányával, a helytelen és mértéktelen táplálkozással, az elhízással és az egyén genetikai hátterével. Sokrétű kérdéskör, melyet dr. Tamássy Klára belgyógyász, gasztroenterológus szakorvossal boncolgatunk.

- Köszönjük szépen, hogy ismét elfogadta felkérésünket és segít mélyebben megismerkedni a témával. Ha megengedi indítsuk beszélgetésünket az alapvető tények azonosításával. Mi pontosan a gyomorsav és milyen funkciót lát el az emésztés folyamatában?
- A sav, - ami sósav - a gyomor speciális sejtjeiben képződik és a pepszin nevű emésztőenzimmel együtt a táplálék, elsősorban a fehérjék emésztéséhez szükséges folyamath során használja fel szervezetünk.

- Mi befolyásolja a savtermelést? Minek köszönhető, ha kevés vagy éppen sok a termelt gyomorsav?
- A savtermelést befolyásolja az ételek összetétele, idegi hatások és a gyomor felszínén gyulladást okozó Helicobacter pylori baktérium, amit 1983-ban fedezett fel két ausztrál tudós (Marshall és Warren), melyet 2005-ben Nobel-díjjal jutalmaztak.

A gyomorsavtermeléssel kapcsolatban felmerülő egészségügyi problémákhoz, - súlyosabb esetben betegségekhez - hozzájárul, ha testünk védekező mechanizmusa (gyomorszáj záródása, nyálkahártya, hormonok) nem megfelelően működik. Melyek ezek a mechanizmusok és mit eredményeznek?
- A gyomorszáj, vagyis a cardia elégtelen záródása valóban a sav feláramlását okozza, ami a nyelőcső irritációját, felmaródását eredményezi. A gyakori torokpanaszok, krónikus köhögés, esetleg fulladás hátterében is a feláramló, légutakat irritáló sav áll. Az előzőekben említett Helicobacter pylori a gyomor nyálkahártya felszínén levő nyákba ágyazza be magát, ami a lyukas háztetőhöz hasonlóan a sav számára utat jelent és ilyen módon a sósav közvetlenül a gyomornyálkahártya sejtjeit károsítja. Felmaródások keletkeznek, majd hosszabb idő alatt, egyéb irritáló tényezőkkel együtt (dohányzás, alkohol, túlzásba vitt kávéfogyasztás) fekélyek kialakulásához is vezethet.

Milyen panaszok nem igényelnek orvosi beavatkozást és melyeknél elengedhetetlen a szakszerű segítség? Milyen szövődmények alakulhatnak ki tartósan fennálló és kezeletlen állapot esetén?
- Enyhe gyomorpanaszok esetén általában diétával rövid idő alatt megszüntethetők a problémák, nem igényelnek orvosi beavatkozást. Azonban nem szűnő, sőt esetleg fokozódó panaszok (hányás, hányinger, teltségérzet, gyomorégés, fájdalom, légúti eltéréssel nem magyarázható köhögés, vagy negatív kardialis status) mellett fennálló mellkasi fájdalom egyértelműen orvosi konzultációt és vizsgálatok elvégzését teszik szükségessé.

- Melyek a leggyakoribb és leghatékonyabb terápiás eljárások az egyes tünetek kezelésére, megszüntetésére az orvosi gyakorlatban?
- A leggyakoribb és leghatékonyabb kezelés ezekben a megfelelő diagnózis felállítását követően Helicobacter pozitivitás esetén a kombinált, úgynevezett eradikációs kezelés (savcsökkentő proton pumpa inhibitor (PPI) mellett antibiotikumok és probiotikumok alkalmazása).
Helicobacter negativ esetekben diéta mellett az előbb említett PPI vagy H2 receptor blokkoló gyógyszer alkalmazása javasolt. Gyakran diéta mellett Gaviscon vagy Talcid illetve Venter alkalmazása is panaszmentességet eredményez.

Lehetséges, hogy valamely egyéb más kór kisérő tüneteként jelentkeznek gyomor problémák? Melyek lehetnek ezek a kapcsolódó betegségek?
- Gyakori a cukorbetegség előfordulása. Ezekben az esetekben a gyomor mozgászavara gyakran kialakul, ami szintén korai teltségérzést, émelygést, hányingert is okoz. Ilyenkor érdemes figyelembe venni, hogy a tüneteket egyes recept nélkül is kapható non szteroid gyulladáscsökkentők gyomornyálkahártyát irritáló hatása is kiválthat.

Létezik az ilyen típusú gyomorbántalmak kapcsán szezonalitás, amikor hatványozottan több a panaszos? Amennyiben igen, az minek köszönhető?
- A Helicobacter okozta tünetek gyakrabban jelentkeznek tavasszal és ősszel. A megfigyelések alapján az évszakváltozás immunrendszerre kifejtett hatása miatt a fennálló krónikus gyulladásra a szervezet védekezése csökken.

- Feltételezhető, hogy a szélsőséges esetek kivételével itt is beszélhetünk prevencióról? Milyen irányú tudatosság segíthet elkerülni a gyomorpanaszokat?
- A megelőzés egyik módja a megfelelő hygénia, a rendszeres és egészségtudatos táplálkozás. Panaszok esetén a szükséges vizsgálatok elvégzése (laborvizsgálat, gyomortükrözés, Helicobacter kimutatása) és a megfelelő kezelés alkalmazása.

Köszönjük szépen a beszélgetést.

A témához kapcsolódóan szeretnénk felhívni a figyelmet Tamássy Doktornő közelmúltban megjelent könyvére: „Barangolás a bél körül” címmel. A könyv közérthető módon, színes és életszerű ábrákkal, valamint számtalan kiegészítő információ kíséretében ismerteti meg az olvasóval a gasztroenterológia tudományát, az emésztőrendszer működését, az egészséges és tudatos táplálkozás jelentőségét, valamint a legtipikusabb emésztőrendszeri betegségeket. A refluxot, mint jelenséget a könyv 3. fejezete taglalja, érdemes kézhez venni és elolvasni.
A könyvet a Bookline.hu oldalon jelenleg kedvezménnyel lehet megrendelni.
Dr. Tamássy Klára magánrendelésével kapcsolatban bővebb tájékoztatás a http://tamassy.internettudakozo.hu/gasztroenterologus-belgyogyasz.mw honlapon érhető el.

 

hajegeszseg7A téli hónapok alatt szervezetünk energiát veszít, a tápanyag- és vitamintartalékok is elapadnak. Ennek árulkodó jelét tapasztalhatjuk a hajunkon, körmünkön, amelyek révén egyértelműen beazonosítható akár a vitaminhiány, az allergiás reakció vagy valamilyen belsőszervi gyulladás. Lantos Krisztinát, a hajas fejbőr szakértőjét – a gyógyszertári hajvizsgálatokat végző cég ügyvezetőjét – kérdeztük.

- Köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket és segít mélyebb betekintést nyerni a témába. Miért van szüksége a pácienseknek a patikákban ilyen irányú szakmai támogatásra?

csomagajanlatok

Csomagajánlatok

Keresett termékek

legalis

Szent Rókus Patika

E-mail
3529 Miskolc,
Csabai Kapu 11/a.
Tel.: 46 560 246
Fax.: 46 560 247

A honlap oldalain található, gyógyszerrel kapcsolatos információk betegség esetén nem helyettesítik a szakember megkeresését.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg gyógyszerészét!

Barion bankkártyás fizetés